Én vagyok, aki leszek, ha visszaérkezek,
ahonnét jöttem én vissza oda megyek,
ha megettem a kenyerem és megittam a tejet,
és felszámoltam a kettősségemet,
de mert felgyújtottam a képzeletemet,
egy-két ajtózárat még felfeszítek,
kíváncsi lettem rám: ébredek,
ezért eljátszok még egy-két sohse volt szerepet.
De van-e még élet és van-e még kinek?
Felfedezni a kertet, a kincses szigetet?
A városokban ma üresek a terek, üresek a házak a kerületek .
Itt több millióan nincsenek! Itt több millióan nincsenek!

Itt több millióan nincsenek otthon,
nincsenek az otthonokban, csak szobrok,
morgó szobrok, fotelek, robotok,
meg jóslatoktól recsegő polcok,
a falakon árnyak, démonok, orkok,
hugyozok a téren, mint régen a punkok,
a bankok falán lecsorog a kamu,
képzeletetek csak por és hamu,
még felhőt karcol egy toronydaru,
és begazoltat egy igazi robotzsaru,
ahogy táncol a rezsón a kábítószer-ragu,
csak a tévében él a város meg a falu.
Csak a tévé az igazi, a valódi ikon,
csak a tévében sarjad igazi pázsit a romokon,
csak a tévében élnek igazi hús-vér emberek,
lepkék, leopárducok, zöldfoki szigetek,
a drogbáró itt a tévé bemondó,
tőle jön a vitamin, tőle jön az ondó,
a horror-trip, a vér, a tej, a vér-kakaó,
tőle jön be az igazi flash, a rém-híradó,
a tévédobozon kívül a banda atom bamba,
míg a kertek alatt kivirít az atomgomba…
Először por a szemekben, aztán szemek a porban,
Jézus vére nincs a műborban!

Ha akarod látni az anarchiát,
akkor engedj szabadon minden kutyát,
a kiskutyát meg a nagykutyát,
a kuvaszt, a kant, a pincsit meg a szukát,
és meglátod majd az anarchiát, az anarchiát...

De ha akarod látni a hierarchiát,
akkor engedj szabadon minden kutyát,
a kiskutyát meg a nagy dögöket,
a kuvaszt, a kant, a pincsit meg a szukát,
és meglátod majd a hierarchiát, a hierarchiát...

Mert mit csináljon ugye egy tökös magyar gyerek,
ha arra buzdítják a böszme mini-miniszterek,
hogy szavazd hátba a testvéredet,
igen, szavazd hátba a testvéredet.
És hova hintse majd a szentelt vizet,
ha összevesznek végleg a rémek,
ha összevesznek végleg az árva feje felett,
a giga-sárkányok meg a mega-sárkányok:
A kínaiak meg a kőművesek?

Hova hintse majd a szentelt vizet,
ha a végítélet négy lova dobog,
csönd-zsákból, nem dadogok, hangot lopok,
nem szólnék én, de már késő,
szerintem is ez a harc lesz a végső!
Elsüllyedt az idővel az időmérő,
de szövegem szerszám, eszedbe véső:
nem nyertek, mert nem nyerhettek,
gyümölcseidről felismerlek,
holnap a klónokból klánok tüzet vizelnek,
és mikrochip-csöpp gyerekek kelnek a tojásaitokból, fejedelmek!

A fejetek – mint struccfej a homokba –
pénzes-zátonyokba dugva,
míg a homokóra minden pora
vissza nem csorog-pereg a sivatagba,
hiába acélozva kocsitok, a páncélingetek,
de becélozva rég az acélszívetek,
a szemeiteket, szem-füleiteket,
ha kimosták a szolgáitok, figyeljetek:
egy világháló-szaggató gólt most beverek,
ellenetek 100:1-re szépítek!
De ti se győztök, hiába szövitek a tervet,
az idők végéig csak időt nyertek,
míg az összes óra mozgató-rugója
bele nem olvad a káosz-koszba,
míg az összes óra fekete óramutatója
bele-nem-röppen a fekete holdba.
Én már kész vagyok, mint a kihalt fajok,
de mint a feketeszurok, ragyog, aki vagyok!
Egy szeméttengeren, tutajon edzek, így is kinevetlek,
miféle hiedelmek zsigerelnek,
amikor leeszed a fejedről az utolsó vacsorád,
a nikkelbolhát, az utolsó tetvet…

Nektek ennyi kellett? Vagy csak ennyire tellett?
Lefuttatni szolga módra az ördögi tervet?
Nektek ennyi kellett? Vagy csak ennyire tellett?
Lefuttatni szolga módra az ördögi tervet?
Hát gratulálok, ez igazán kreatív ötlet volt,
rommá szarni az egyetlen Földet,
ahol Isten magjából csipegethettek...
Vagy jobb az űrben keresni új örökzöldet?
Olcsóbb az élet egy hold Földön, mint egy föld Holdon, nem nyersz a bolton!
Nem nyertek, mert nem szerettetek,
csak fülemüle-mentes büdöset szellenteni,
meg irgalmatlan szellemtelenül füllenteni,
meg bankkártya-várat építeni,
még kúr a nép, most adjatok neki!
Sajt-lyukakat, ha vagy olyan Jedi,
ha vagy olyan Jedi, aki ma megteheti,
hogy a hideg-üres űrbe az egóját kilövi
a faszát meg egy űrhajóban veregetheti.
Akit ufók vágnak partiba egy műholdon,
aki ma vizek után szaglászhat a vörös bolygón,
aki ma fáraónak képzeli magát,
mert lefagyaszthatja a múmia fejét,
a múmia fejét, a múmia fejét…

Na keverd a bólét, játsszuk el a végét,
én meg eljátszom majd a nagyon hülyét,
aki nem vágja – csak nyalja a fagyit –,
hogy te galócából rottyantod a gyilkos vacsit.
Aztán mi lesz a műsor? Mi lesz a menü?
Kerül a feketelevesbe tésztából betű?
Amivel lediktálod, hogy mi az ábra,
valami diktatúrista-szalámiszerű?
Lesz egyenlőség tanítása?
Tudod, az írástudók árulása…
Lesz kamu-kommunizmus újratöltve?
Újabb százmillió megy a vérbe?

Mennyi? Még mennyi hitel kéne?

Ja! Hát annyit sajnos, nem adhatok.
Hát totál üres, kimerült a karma-bankotok!
Rossz kunyerálás az összes háborútok!
Kéregetés az összes hódításotok!
Rossz siránkozás az összes nyomulásotok!
Koldulás az összes ultimátumotok!


Na, sziasztok! – Tovább nem szíjaztok, szasztok,
csak szólok, hogy szólok, mielőtt kereket oldok,
mielőtt determináltok determinátorok,
felvágom az utolsó olvasatlan lapot…

Robban a labor, párolog a titok,
de kitöltve előre ötven méregpoharatok,
amit én – mert ugye magyar vagyok –,
mind egy cseppig, mind egy szálig, fenékig iszok.
Aztán belehalok.
Aztán poklot rakok.
De én a pokolból is ezerszer is feltámadok.
Aztán leveszem a maszkom, de ne fossatok,
csak ízzé-porrá töröm a buta rácsaitok,
szemetekről lemetszem az acélhályogot,
a végén meg még egy-két kokit adok,
oszt uzsgyi, ki a napra, ki a legelőre, mielőtt szomjan vesztek,
egy kis fényt igyatok!!! Egy kis fényt igyatok !!!

Én csak a csajomhoz jöttem a Földre látogatóba,
indián fejes a feneketlen tóba,
tüzeket rakni a vizek mélyén
és aranyat köpni a világ végén.

Kirügyeztetni a szóbokrokat,
ha kosarat kapsz, adj teli kosarakat,
szóló szőlő, csengő barack,
mosolyog az alma, ma porlik a tarack,
nem fúj a szél, ha nem zörög a haraszt,
etesd meg az éhenkórász csilliárdosokat,
ha kussol a gyümölcs a fa tetején,
aki ma szóra bírja, az a deli legény!

Én csak a csajomhoz jöttem a Földre látogatóba,
indián fejes a feneketlen tóba,
tüzeket rakni a vizek mélyén
és aranyat köpni a világ végén...